Ismerjük meg az Újbuda RG-t!

2019-2-5 02:53:39

Responsive image

Fotó / Forrás: Bognár Dávid Tamás

Az Újbuda RG csapata

A 2015-ben alakult Újbuda RG vezetőedzőjével, Berzéki Rebekával beszélgetek.

Milyen volt az első találkozásod a ritmikus gimnasztikával? Miért választottad éppen ezt a sportágat?

 

Általános iskolában kezdtem ritmikus gimnasztikázni. Nem volt más választásom, mert a többi választható sportág mind a fiúknak szólt. Minden osztálytársnőm oda járt, így én is velük tartottam.

Már óvodás koromban kipróbáltam egy előkészítő tanfolyam keretein belül, mert az iskolába felvételihez kötötték a jelentkezést. Ott az edző megnézte, mennyire vagyok hajlékony, mennyire jó a spárgám. Hát nem voltam tipikusan nagy tehetség, de már akkor hajtott valami legbelül. Mi az, hogy nem én vagyok a legjobb? Ki az, aki jobb nálam? Miért jobb nálam? Mit kell ahhoz tennem, hogy én jobb legyek, hogy én legyek az, aki bekerül a csoportba!

 

Azonnal megszeretted ezt a sportot?

 

Hát…elkezdtem tanfolyamra járni, és visszatekintve úgy gondolom, hogy az elején nem is szerettem annyira magát a sportot, inkább a közösséget, ami nagy húzóerő volt. Mivel ez egy versenysport, már akkor is a versenyzés felé orientáltak minket. Sulykolták belénk, hogy egyre előre, előre haladjunk, fejlődjünk. Mindig jobbnak kellett lenni valakinél, vagy valaki kapott valami jutalmat, ajándékot, amit én is szerettem volna kapni, így mindent megtettem, hogy a legjobbak közé kerülhessek, legyőzzem a többieket.

Idővel átváltott ez fanatizmussá. Már otthon is gyakoroltam éjjel-nappal, a nagymamánál, nyáron a Balatonon… mindenhol. Ennek egy idő után meg is lett az eredménye. Az évek során behoztam azokat a lemaradásaimat, ami esetleg másoknak velük született adottság volt.

 

Amikor úgy döntöttél, hogy komolyabban is a versenyzéssel szeretnél foglalkozni, akkor egyesületet váltottál vagy biztosított volt az iskolán belül a felkészítés?

 

Az iskolában egy egyesület keretein belül folytak az edzések. Szerencsés helyzet volt, hogy a délutáni edzéseket az a testnevelő tanár tartotta, aki a tornaórákat is. Nagyon nem is lehetett választani, mert amikor mondták, hogy verseny van, akkor menni kellett. Nyilván első osztályosként ezek a versenyek inkább csapattal voltak, és nem is voltak anynyira megterhelőek, mint a későbbiekben. Egyre mentem előre, így eljutottam a másodosztályig. Ott évekig versenyeztem, de ez még megoldható volt az iskola keretein belül is.

Amikor feljebb szerettem volna lépni az első osztályba, akkor egyesületet váltottam. Átigazoltam az Erzsébetvárosi Sportegyesülethez. Az edző miatt is választottam ezt a csapatot és mert őket már ismertem korábbi edzőtáborokból, egy-egy edzésről. Az edzőt nagyon kedveltem, jó edzőnek tartom, aki mindig tudott motiválni.

 

( Interjúnk teljes terjedelmében az RGMagazin 2019/I. számában olvasható!)

menu-iconFacebook

menu-iconTársoldalak

Főnix Rg Se logó
Újbuda Rg logó

menu-iconHirdetés